Miközben az előző bejegyzést írtam, elgondolkodtam azon, ha igaz lenne, hogy egy olyan energiatér vesz körül bennünket, ami végtelen energiát tartalmaz, akkor mit szólnának ehhez a Föld erőforrásainak tulajdonosai? Hogyan lehetne eladni a fosszilis energiahordozókra épülő technológiákat, ami még most is a teljes energiafelhasználás háromnegyedét adja? Valószínűleg sehogy, mert az emberek nem lennének hajlandók fizetni az energiáért.

Szerintem, erről a többségnek Nikola Tesla munkássága, valamint néhány kitagadott, „őrült” tudós agyszüleménye jut eszébe a térből nyerhető ingyen energiáról.

Tesla találmányai a maga korában is hasonló hatást váltottak ki, gondoljunk csak a váltóáramú elektromos hálózatára, ami Edison egyenáramú rendszerénél nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb volt, Edison üzleti érdekből mégis mindent megtett, hogy elgáncsolja.

Köztudott tény, hogy Tesla rejtélyes halála után a lakásán lévő, addig kiadatlan elméleti munkái, feljegyzései eltűntek, de annyit nyilvánosságra hoztak belőle, hogy ezek konkrét eredményeket nem tartalmaztak, csupán kozmológiai fejtegetéseket, de hogy pontosan mit, azt nem tudjuk.

Tudjuk viszont, hogy vitában volt Einsteinnel, és kétségbe vonta annak relativitáselméletét, a szerinte logikailag hibás alapfeltevései miatt. A Dynamic Theory of Gravity című, kísérletekkel igazolt elméleti munkájában kifejtette, hogy egy erőtér feltételezése sokkal jobb koncepció lenne, ezért az elektromágneses energia közegét próbálta megtalálni, amely kitölti a matematikailag definiált teret és ezáltal az egész általunk belátható világűrt. http://www.stannet.ne.jp/kazumoto/tesla-gravity.pdf

Einstein egyik alapfeltevése, hogy az anyagi részecskék, illetve hullámok maximális terjedési sebessége nem lehet nagyobb a fénysebességnél. Ezzel szemben Tesla szerint "a fény egy olyan adott sebességű hullámmozgás, amit a közeg rugalmassági ereje és a sűrűsége határoz meg. A kozmikus sugarak pedig olyan anyagi részecskék, amelyek sebessége a hatóerőtől és a tömegtől függ, így az sokkal kisebb vagy sokkal nagyobb is lehet, mint a fénysebesség." Tesla azt állította, hogy kimért a fény sebességénél 50-szer gyorsabban mozgó részecskéket is.

Látjuk, hogy Tesla nem volt képes elszakadni az akkor népszerű éter-elméletektől, vagyis a teret anyagalapú közegnek tekintette. Ettől függetlenül az elgondolása jó volt, csak ehhez nem anyag-, hanem energiaszemléletben kellett volna gondolkodnia.

Einstein szerint a gravitációt az anyagi test által okozott térgörbület okozza. Tesla szerint, ha ez igaz lenne, akkor "feltéve, hogy a testek hatással vannak a körülöttük lévő térre, és meggörbítik azt, az én egyszerű észjárásom számára úgy tűnik, hogy a meggörbített térnek is vissza kell hatnia a testekre, és egy ellenkező hatást létrehozva, ki kell egyenesítenie a görbületet. Mivel a hatás és az ellenhatás egyidejűleg lépnek fel, ezért a tér feltételezett görbülete teljesen lehetetlen. De ha még létezne is, akkor sem magyarázná a testek megfigyelt mozgásait. Csak egy erőtér jelenléte magyarázza ezeket, és ennek feltételezése nélkülözi a tér görbületét. Ebben a témában minden szakirodalom haszontalan, és feledésre van ítélve. Ugyanez érvényes minden olyan próbálkozásra, ami az Univerzum működését akarja megmagyarázni az éter létezésének és a jelenségben játszott nélkülözhetetlen szerepének a felismerése nélkül."

Tesla megint jól látja, hogy amennyiben a testek hatnak a térre, akkor a térnek is hatnia kell a testre, de ezt az ellenhatást újra az anyagszemléletű éter-elmélet miatt nem képes értelmezni. Ha energiatérben gondolkodunk, a gravitáció nem más, mint az energiatér kiegyenlítődési kényszere. A tökéletes vákuumban az energia nyugalmi állapotban van, ha ebben a térben beindul az anyagkeletkezés, akkor az anyag a tér energiájából keletkezik, és mivel nagyságrendileg kisebb térrészt foglal el, így az anyag körüli tér energiahiányos lesz, emiatt torzul, megnyúlik. Vagyis az ellenhatás nem tud egyidejűleg bekövetkezni az anyagban megkötött energia miatt, csak időben későbbb, amikor az anyag elbomlik és visszaalakul energiává. Ilyenkor az anyag sugárzása miatt felszabaduló energia beolvad a környező energiatérbe, csökkentve annak torzulását, végül teljesen kiegyenlítve azt. Einstein erre a térgörbületre utalt, bár a valódi okát ő sem látta pontosan, de ha a téridőt egyfajta közegkét fogjuk fel, akkor azzal magyarázható.

(külső forrás: Wikipédia)