Fotó: NASA

2021. februárban három Mars-küldetés ért célba, az Egyesült Arab Emirátus Hope szondája, a kínai Tianwen-1 szonda, amelynek leszállóegységén egy rover is található, és a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance, ami a három közül messze a legnagyobb média nyilvánosságot kapta. És ez nem véletlen. A Perseverance elsődleges célja az élet utáni kutatás a vörös bolygón, és ehhez a korábbiaknál sokkal fejlettebb eszközöket használ. A küldetés célja, valamint az első fotók kapcsán támadt néhány gondolatom.

A Mars felszíne egy fagyos sivatag, erős kozmikus sugárzásnak van kitéve, légköre ritka és mérgező, jelenlegi állapotában emberi életre alkalmatlan. Mégis akkor miért annyira izgalmas számunkra ez a bolygó? A nyilvánosság felé kommunikált cél az élet utáni kutatás, ami plusz információt adhat az élet kialakulásával kapcsolatos elméleteinkhez. De ez csak annak álcázása, hogy a valódi cél a Mars ásványkincseinek kiaknázása, és nagy valószínűséggel nem is lehet más. Ezen kívül szeretnénk azt gondolni, hogy a Mars a jövőben az emberiség otthona lehet, de ez is csak hiú ábránd.

A Mars meghódítása kapcsán érdemes elgondolkodni azon, mennyit is ér egy emberi élet? A Föld népessége folyamatosan növekszik, közel állunk a túlnépesedéshez, ami rövid idő alatt leamortizálja majd a bolygónkat, és ez az emberi civilizáció végét jelentené. Ezért gazdasági és technológiai váltásra lenne szükség az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében, de az erőforrások jelenlegi tulajdonosai erre önszántukból aligha lesznek hajlandók. Számukra vonzóbbak azok az elképzelések, melyek jelentősen csökkentenék a Föld népességét. A koronavírus járvány is részben megmutatta ennek gazdasági hatásait, vagyis alapvető gazdasági modellváltás nélkül ez ugyanúgy az emberiség kihalását okozhatja. A ma uralkodó viszonyok között egy ember élete annyit ér, amennyire a gazdaság számára hasznos. Ezért abban az esetben, ha a Föld életre alkalmatlanná válik, a felső tízezer, azok közvetlen kiszolgálói, valamint a számukra gazdasági javakat előállító "rabszolgák" számára biztosítják majd az áttelepülést, de az emberiség 99,999 %-át feltehetően hagyják elpusztulni. 

Ennek egyik fő oka, hogy a Mars eltartóképessége nagyságrendekkel kisebb, mint a Földé. Az élet feltételeit mesterségesen kell megteremteni, ehhez az eszközök, az ellátmány nagy részét a Földről kell odavinni, ami egyáltalán nem gazdaságos, ha nagyszámú népességről van szó. Nem bízhatunk abban sem, hogy majd ott megteremtjük, mert a Marson az ehhez szükséges erőforrások mennyisége rendkívül korlátozott. Kevesebb a napfény, kevés az ember számára még elviselhető hőmérsékletű terület, kevés a sugárzástól védett természetes képződmény, kevés a víz, de az is nagyrészt a felszín alatt található és túl sós, stb. Vagyis amellett, hogy gazdasági szempontból kérdéses, óriási technológiai, technikai és logisztikai kihívás lenne akár csak néhány ezer ember életben tartása a Marson, ennél nagyobb népesség ellátása pedig szinte lehetetlen a Mars terraformálása nélkül.

Az ezzel foglalkozó tanulmányok előbb az üvegházhatás beindításához különböző gázokat termelnének, amivel a bolygó felszíni hőmérsékletét lehetne megemelni a fagyott széndioxid és a vízjég megolvasztásához, ami esetleg beindíthatná a vízkörforgást, megfelelő környezetet teremtve az algák, majd a magasabb szintű növényi élet kialakulásához, melyek megkötnék a széndioxidot, miközben oxigént termelnének. Azonban a Mars nem biztos, hogy meg tudná tartani a légkört, így a könnyebb elemek, és az eleve kevés víz jelentős része elveszne. További probléma a túl kevés napfény, ami az itteninek csupán 43%-a. A tervek szerint a bolygó körül keringő tükrökkel fókuszálnák kisebb területek, például a leendő bázisok besugárzására, de ez az egész bolygó terraformálásához, az ehhez szükséges, egész bolygót beborító növényzet kialakulásához messze nem elegendő. És ez csak kettő a számtalan, megoldásra váró probléma közül.

Szerencsére a Föld az emberi kizsákmányolás hiányában néhány évezred alatt jórészt regenerálódna, és a kevés túlélőnek lehetősége lenne visszatelepülni, így az emberiség kaphatna még egy esélyt, de kizárólag itt a Földön, és nem bolygóközi fajként, ahogy azt Stephen Hawking, Elon Musk és mások vizionálták.